Koniszi Gaku - A föld alatti paradicsom
Egy újabb jövőről szóló novella, de itt nem a cselekvő, dolgozó nép életét mutatja be, hanem az öregeket. A fiataloknak már túl sok a gondjuk ahhoz, hogy az ilyen vénségekkel foglalkozzanak, csak nyűg nekik, ezért örülnek is, ha valakit elvisznek a föld alatti Elíziumba. Egyetlen ilyen építmény van az egész világon, a föld alatt, és azt beszélik, hogy az ember az utolsó éveit teljes boldogságban élheti le, minden kívánságát teljesítik. Igen. Ez az, amit azok a szerencsés öregek látnak, akik odakerülnek. De a valóság az, hogy kioperálják belőlük az agyukat, és mesterséges impulzusokat küldenek feléjük, és úgy érzik ot magukat az öregek - halálukig - mint egy földi paradicsomban. Észre sem veszik a változást ingerekkel generált- és valódi világ között. De egyszer mind meghalnak, hogy egy másik öreg - vagyis másik öreg agya - vehesse át a helyét. Ettől mindenki retteg. Egy napon aztán ez a halálsorozat megáll. És mindez azért, mert a Földön kihalt minden élet a 3. Világháború után, de a föld alatti generátor annyi energiát termelt, hogy több évszázadra is elég. Azok az öregek tovább tudták élvezni az Elízium fals világát.
