StanisŁaw Lem - Az igazság
A történet egy tudósról szól, aki a diliházban írja meg a történetét, elméleteit.
Az egészet azzal kezdi, amikor társaival már kísérletezgetnek a plazmával, és egy igen érdekes jelenségre lesznek figyelmesek, amit videóra vesznek, és csaknem az életükbe kerül. Megmutatják a felvételeket két biológusnak úgy, hogy nem mondják meg, mikről készültek a felvételek. A biológusok azt mondják, hogy amőbák, amik a nyomásváltozás miatt igen hamar (pár századmásodperc talán) elpusztulnak. (A felvételt igen nagy lassításban játszák le.)
Aztán később - mikor mindenki más nyári szabadságát tölti - a főszereplő és két társa egy újabb kísérletet csinálnak a plazmával - ezúttal jó messziről vezetik le az egészet -. Sikerül egy óriási tűzhernyót létrehozniuk - a főszereplő szerint élőlény - de az elpusztítja a két társat, a főszereplőt éppencsak megpörköli, kijönnek a mentők, a rendőrség, tűzoltók, minden, de addigra a tűzlény már rég eltűnik (a főszereplő szerint az energiahiány miatt). Elmeséli a kísérleteket, és a kimenetelét másoknak (orvosok, rendőrök, ilyesmi) azok viszont azt mondják, hogy hülyeségeket zagyvál a sokk miatt. Szerintük szimplán fölrobbant a plazmától a labor (ahol a kísérleteiket végezték ők hárman, és azelőtt sokan mások). Felveti magában az ötletet a történet során többször is, hogy lehet, hogy a Nap élőlények, és megkérdőjelezi az élőlény fogalmát. Aztán elégeti az írását, amit a kísérletükről írt, hogy aztán újra és újra megírja az - általa annak vélt - igazságot.
Szerintem ebben a történetben az a szép, hogy nem tudjuk meg, ő-e az őrült, vagy igaza van, és tényleg mesterségesen tudtak létformát létrehozni.
