StanisŁaw Lem - Éden
Az egész azzal kezdődik, hogy egy űrhajó legénysége lezuhan egy addig igencsak feltérképezetlen bolygón, az Édenen. Az űrhajó mélyen belefúródik a talajba, jónéhány műszer megsérül, a hajó egyes részeiben radioaktív víz áll. Az első dolga a csapatnak, hogy kiássa magát a hajóból a felszínre. A bolygó levegőjében elegendő oxigén van, hogy szkafander nélkül is nyugodtan kint legyenek. Innentől kezdve a hatfős csapatnak 2 feladata van: megjavítani az űrhajót - ami nem kis munka - és földeríteni a bolygót. Nem tudják, vajon értelmes lények lakják-e a bolygót. Ha egyáltalán vannak éden-lakók.
A legénység tagjairól néhány szóban:
- Koordinátor: ő a csapat döntéshozója. Tökéletes összhangban van a racionalizmusa és a kíváncsisága.
- Doktor: ha mondhatom így, ő a csapat "anyja" (pedig férfi) nagyon kíváncsi természet, félti társait (magát valamivel kevésbé), ő talán az egyetlen, aki elég keveset ért az ilyen mechanikai-javítási dolgokhoz, attól függetlenül ott is mindig kiveszi a részét a munkából. A legvidámabb karakter szerintem.
- Mérnök: Henriknek hívják. Ő az egyetlen (fogalmam sincs miért) akit a szerző nevén nevez. Lobbanékony természet. A doktorral tűz és víz, bár elég jó barátok. Szerintem.
- Vegyész: természetében szerintem a Mérnök és a Doktor között áll, mert ugyan nem is annyira "ellenséges", mint a Mérnök, de nem is olyan kíváncsi, mint a Doktor. Talán a Koordinátor jobbkezének mondhatnám.
- Fizikus: pontos és precíz, de az Éden össze-visszaságában talán elveszti a fonalat, és egy bizonyos pontig nem is nagyon szól hozzá semmihez, mert nem ért semmit, mi miért van úgy, ahogy.
- Kibernetikus: ő a csapat talán leghidegebb tagja. Végig a munkájára koncentrál, nem igazán érdeklik az expedíciók, a kalandok.
Első expedíciójukon furcsa dolgokat találnak. Például "kelyheket", de ami fontosabb: egy dolgozó, de üres gyárat. Mire visszatértek, az egyik helyiségben találtak egy éden-lakót, s a furcsa testfelépítése miatt duplának kezdték el hívni az aféléket. Megijedtek tőle, és megölték. Csak később kezdték azt gondolni, hogy csak megijedt és bebújt az űrhajójukba, aféle búvóhelynek használva azt. De mint azon a bolygón minden, amit kimondtak csak hipotézis volt. A Doktor megvizsgálta a halott testet. Azután már biztosak voltak, hogy a bolygót lények lakják. Jobban kezdtek el ügyelni magukra, az űrhajójukra, és kb. mindenre.
További expedícióik során nem ment mindenki, és a következőket látták:"póknövények", "lélegző fák", általuk "tömegmészárlásnak" vagy "tömegsírnak" nézett gödör, ami halott duplákkal volt tele, később barázdákon közlekedő forgó korongok, amikből egy "támadás" során egyet kölcsönvettek, de összetörték. Azután már nem gyalog folytatták az expedíciót, hanem a megjavított 'autójukkal'. Találtak egy temetőféleséget, ami duplák csontjaival, meg csontvázak tojásba foglalt, felaggatott formájával volt tele, aztán egy amolyan duplavárosban voltak, ahol (vagy miattuk vagy nem, ezen ők maguk is vitatkoztak) a duplák hisztérikusan viselkedtek, mint valami csorda, majdnem agyonnyomta őket egy pár (a maguk nem csekély pár tonnájával) és az egyikük - a maga sajátos módján, mindenféle beszéd nélkül - megkérte őket, hogy hadd menjen velük. Hazavitték az őrködők és javítók 'nagy örömére' az űrhajóhoz. Az a jószág elég bugyután viselkedett, és szemlátomást nagyon kedvelte a Doktort. Miközben ők ezt csinálták, a rakétához forgókorongos, értelmesebb duplák jöttek, hogy feltérképezzék a területet. Az otthoniak mondjuk megijedtek, hogy esetleg támadni jöttek, ezért fölkészültek fegyverekkel, de nem mentek azok túl közel. Másnapra "bombázni kezdték" az űrhajó környékét a duplák, de nem találták el az űrhajót, csak körbelőtték. Aztán kiderült, miért: növény-féléket lőttek ki, vagyis azoknak a magját. Azok nagyon erősek voltak, visszanőttek, s idővel nagy, "áthatolhatatlan falat" alkottak. Persze hőseink könnyedén átjutottak rajta a Védővel. Az is amolyan járműféle, de atombiztos, fegyverrel fölszerelt és gigaerős.
Mikor visszatértek a Védővel, utánuk surrant egy dupla, akiről később kiderült, hogy csillagász, és próbáltak eszmecserét folytatni vele. Valamennyire sikerült is. Sok dolgot megtudtak a duplákkal kapcsolatban, és a dupla is sokat megtudott a földi lényekről. Borzalmas viszonyok uralkodtak a bolygón, tényleg lemészároltak sok duplát, mert kísérletezgettek, és néhány ezekből degeneráltakat, kevésbé értelmeseket hoztak létre. Mint például aki már az űrhajóban volt. Mindenfélét eltussolnak, másra fogják, ilyesmi. Szóval egy rossz társadalomban éltek. A legénység néhány tagja ugyan "segíteni" akart a duplákon, de aztán a Koordinátor meggyőző ellenjavallatára letettek erről. Nem sokkal azután készen lettek a javítások, el tudtak indulni. A duplák nem mentek velük, de a sajátjaikhoz sem akartak visszamenni, mert azok tuti lemészárolták volna őket. Ezért a rakéta alá álltak induláskor, és szénné égtek. Az emberek ugyan sajnálták őket, de ez volt a kérésük, ezt tiszteletben tartották. Aztán visszaindultak szülőbolygójukra: a Földre.
