Ray Bradbury - Talán álmodni
Egy ember kényszerleszállást hajt végre a bolygón. Van élelme, levegője, és a rádiója is működik! Segélykérő hívást indít, azt mondják 6 nap múlva érte mennek. Emberünk tök boldog, legalább kicsit pihenget egyedül a bolygón, olvas, hallgatja a rádiót, ilyesmi...
Aztán amint lehunyja a szemét, hangokat kezd el hallani. Két klán, akik a bolygón éltek, harcolnak a fejében, és ha egyikük nyer, átveszik az uralmat az űrutazó elméje felett. De ezt csak akkor tehetik meg, ha ő alszik. Próbál ébrenmaradni. Két óránként iszik kávét, kártyázik, sétálgat, olvas, számol, aztán mégegy SOSt küld, egy nap múlva érte jönnek. Akkor már elég sokkos állapotban van a kevés alvástól, meg a két harcoló féltől (mert ugye néha elbóbiskolt), a két megmentője pedig nyugtatót, illetve altatót adott neki, amitől azonnal meghalt. Az életben maradt másik kettő nem értette, miért volt ez, ezért úgy döntöttek, hogy megpihennek kicsit a bolygón.
